Repülős múzeum és családi csúszdálás

Ma remek nap volt. Papa itthon maradt, pedig szerda van. Délelött elmentünk a repülős múzeumba. Itt még sosem jártam, de nagyon tetszett. A hivatalos neve Hiller Aviation Museum, de ezt csak a Mama és a Papa tudják. Nekem repülős múzuem. Először a játéksarkot találtam meg, már az is nagyon jó volt. Voltak ott hintalovak, repülő alakúak, meg trike-ok, azok is repülő alakúak. Mindet kipróbáltam szép sorban. Aztán a kék replő-trike-ot odaadtam egy kisfiúnak, és Mamával meg Papával bementünk a kiállítóterembe. Ott rengeteg replülőgép és helikopter volt. Mind különböző. Először nem is tudtam, merre nézzek. Sok-sok gép állt a földön, és még egy csomó fent lógott a plafonon. Eleinte csak annyit tudtam mondani: wow.
Aztán szép sorban elkezdtük nézegetni a repülőket. Egyszercsak egy nagy szürke doboz mozogni kezdett, az kicsit megijesztett. De aztán kiderült, hogy nem veszélyes az a doboz. Az egy szimulátor volt, amiben a Papa repült éppen. Miután befejezte, megnéztünk egy réges-régi valódi szimulátort it. Azt nem lehetett kipróbálni, csak megkukucskálni. Később eljutottunk egy helikopterhez, amit szintén lehetett vezetni. Papa be is ült, aztán én is, és végül a Mama is. Papa meg én vezettük egy kicsit, aztán én tovább indultam.
Később kimentünk az udvarra, ahol volt egy hatalmas repülőgép. Na jó, valójában kicsit hiányos volt, de egy valódi Boeing 747 orra és egyik turbinája volt ott. Az alját levágták, így csak pár lépcső kellett, és már bent is voltunk a földszintjén. Csigalépcsőn felmentünk az emeletre, a pilótafülkébe. A pilótafülke roppant jópofa volt tele műszerekkel, kapcsolókkal, és két furcsa székkel, amik előtt kormány volt. Papa beült az egyikbe, én a másikba, és együtt vezettük a repülőgépet. A kormányzást különösen élveztem.
Amikor ezt meguntuk, kimentünk újra az udvarra, ami mellett pont volt egy kis kifutópálya, és épp fel is szállt egy repülőgép. Aztán jött egy másik, de az csak a propellerjét tekerte nagyon hangosan, nem szállt fel. Közben egy másik gép viszont leszállt. Aztán csak jött egy újabb gép, ami fel is szállt. Azt jól láttam, mert a Papa felemelt, és így remek kilátásom volt.
Ezután még visszamentünk egy kicsit a kiállítóterembe, újra körbenéztünk, kipróbáltunk még két szimulátort - az egyik előtt hatalmas képernyők voltak, a másik meg leginkább egy lábhajtós hintára emlékeztetett - majd következett az ebéd. Ebédet teherautóból rendeltünk a múzeum előtt. Volt ott négy teherautó, és mindegyik másféle hamit árult. Papa hamburger szerű szendvicset evett, én sajtos tészát, Mama pedig szendvicset. Finom volt, még sosem ettem teherautóból.

A családi csúszdálást délután, a játszótéren játszottuk. Azt úgy kell játszani, hogy először a Papát és a Mamát is meg kell kérni, hogy másszanak fel a dupla csúszda tetejére. Aztán a Papát leülteted az egyik csúszdára, beülsz a Papa ölébe, a Mama mellétek ül a másik csúszdába, és már lehet is csúszni. Aztán újra és újra. Ha nehezíteni akarsz a szülőknek, vagy csak szereted a változatosságot, akkor érdemes a szülőket megkérni, hogy néha az egyik, néha a másik felmászót használják felmászásra, ne mindig a legkényelmesebb úton jöjjenek. Lehet, hogy húzni fogják a szájukat, de szerintem valójában élvezik, hogy ők is játszhatnak.

Holidays

Már javában benne vagyunk a Holiday Season-ben, ahogy itt mondják. Halloween már volt, hamarosan jön a Thanksgiving, aztán a Karácsony. A karácsonyt már nagyon várom, mert akkor felvehetem azt a szép bordó ruhát, ami a szekrényben lóg. Néha előveszem, hátha mehetek abban bölcsibe, de Mama mindig azt mondja, azt majd karácsonykor fogom hordani. Halloween-kor a varázsló ruhámat hordtam, az nagyon jó volt. Van hozzá igazi csúcsos kalapom és varázspálcám is. A ruhámat a Mama varrta, a varázspálcámat a Papa készítette, és a kalap csapatmunka volt. Halloween napján még trick-or-treat-elni is voltunk. Egyszercsak csöngettek - épp pelust cseréltem - és amikor ajtót nyitottam, ott állt Birgitte néni, a férje, Aria Luna, aztán egy másik néni és bácsi akik nevére nem emlékszem és az Eva Rosa. Aria Luna kis pillangónak öltözött, Eva Rosa pedig boszorkának. Szerencsére én is épp a varázsló ruhámban voltam, így nem éreztem rosszul magam, amikor ajtót kellett nyitnom. Azt mondták a lányok Trick or Treat! Mama szerencsére felkészült volt, és adott gyorsan mindkét lánynak treat-et (kis csokit). Aztán mi is csatlakoztunk hozzájuk, és így kilencen bejártuk az összes épületet. Minden ajtónál, ahol tök vagy szellem volt látható, bekopogtunk, és a mosolygós néniknek vagy bácsiknak azt mondtuk Trick or Treat! Micsoda nyelvtörő egy gyakorlat! De megéri, egész rendes zsákmánnyal tértem haza. Volt ott csokis keksz, nyalóka, csokis valamik és egy zöld kisautó is. Rejtélyes módon a nyalókának és a csokis édességeknek nyoma veszett, csak a csokis keksz és a zöld kisautó maradt meg másnapra.

Halloween előtt volt egy kedvenc hétvégi programunk. A bouncy house. Nem messze tőlünk minden reggel felfújtak egy nagy hajót, két cápát és egy kastélyt, ahol lehetett ugrálni, mászni és csúszdázni. Voltak ott tökök is rengetegen. Hétvége reggeleken rendszeresen meglátogattuk és én mindig nagyon jókat ugráltam és csúszdáztam. Először nehéz volt felmenni a csúszda tetejére, de Mama és Papa lent drukkoltak nekem, és így aztán csak sikerült. Idővel nagyon jól bele is jöttem a dologba. Sajnos Halloween napján a bouncy house elköltözött, azóta nem tudunk oda járni, maradnak a játszóterek.

Visszatérve a ruhákhoz. Szerencsére vannak más ruháim is, nem csak az a szép bordó, így tudok mit hordani a bölcsibe. Cipőből is egész jó választékom van. Ma például a gombás gumicsizmámat vettem fel, mert esőnap van. Tegnap is esőnap volt. Tegnap még esett is, ma csak vizes volt reggel minden. Tegnap Mamával megnéztünk kettesben egy házat. Illetve valójában csak ő nézte meg, mert mire odaértünk, én elaludtam az autóban. De aztán amikor felébredtem, akkor Mama elvitt Los Gatos belvárosába, ahol kis keringőzés után Mama leparkolt. Ott aztán sétáltunk egy jót. Bementünk egy jópofa kerti dísztárgyak üzletbe, ahol minden televolt szökőkúttal. Aztán egy kis olasz étteremben megebédeltünk, az erősen eső esőben visszasétáltunk az autóhoz, majd hazamentünk. Illetve majdnem, mert előtte még beugrottunk a Michael's-be. Mama vett valami apróságot, én meg mindent alaposan megnéztem. Mama legnagyobb aggodalmára főleg a törékeny karácsonyfadíszek érdekeltek. :)

Apartalatt

Elköltöztünk. Most apartalatt lakunk. Vagy valami ilyesmi. Kimondhatatlan szó. Mindenesetre van nagy garázs, lift és lépcső, sok szomszéd, medence és még konditerem is. Ma este a konditeremről kértem mesét a Mamától. Persze csak miután két Bogyó és Babóca könyvet is elolvastunk. :)

Egyébként jó itt a lakásban, főleg a nagy szobámat élvezem. Ott van szinte az összes játékom, az ágyikóm, de a legjobb a nagy üvegajtós szekrény! Sokszor szoktam az előtt táncolni. Főleg pancsi után a kapucnis törölközőmben, mert akkor én vagyok a király-nő. Azonkívül remekül el lehet bújni a szekrényben, ott bent elsétálni a másik végéig és ott kibújni. Jó mulatság nagyon.

Mamát néha megkérdezik, hogy beszélek-e. Persze, hogy beszélek, micsoda kérdés?! De Mama erre a kérdésre olyan aranyosan szokott válaszolni: magyarul beszél és angolul énekel. :) Ez egyébként nagyjából igaz is, bár vannak angol szavaim és magyar dalaim is. A hinta-palinta például nagy kedvencem, már szinte kivülről tudom. De igaz, hogy a Happy Birthday megy a legjobban. Angolul leginkább azt szoktam mondani, hogy "te-tu" (thank you) és "bye-bye".

Néha már mondok többszavas dolgokat is, például: Mama csüccs ide. Mama segit. Szerez joghurt. Ez utóbbit tegnap mondtam, amikor Mama kérdezte, hogy mit csinálok a hűtőszekrényben. Ma reggelire pedig elővettem egy zacskó száraztésztát, de Mama nem volt hajlandó megfőzni. Azt mondta az vacsorára való.

Egyébként megjegyzem, néha nem egyszerű két évesnek lenni. Már sokmindent tudok és értek, de például az érzelmeimmel nem mindig tudok mit kezdeni, és nem mindig egyszerű azokat megfejteni. Remélem idővel az is egyszerűbb lesz, mint a járás/futás, mászás, evés és az összes többi. :)

Szösszenetek

Már egyre többet beszélek, alig tudom nyomon követni, miket is mondok már (szinte mindent :). De megpróbálom felsorolni ami hirtelen eszembe jut és az utóbbi időben tanultam:

bye-bye, goodbye, hello, mitálu (Mikulás), kinyi (kinyit, nyitva), becsu (becsuk, csukva), messze, vissza, kéte (kérek), ágyito (ágyikó), öle (Mama ölében - ott szeretek néha elszundítani), rado (rajzol), gyogyi (gyógyít), kenyé (kenyér), ruha, nadá (nadrág), meleg, hideg, töty (könyv), bubo/bubble (buborék), fat (fa), szendvics, ajándé, tatao (takaró), dő (zöld), té (kék), pio (piros), dodadi (rózsaszin), dáda (sárga), nana (narancs), fejé (fehér), teji, vaji, tuo (túró), tejö (tejföl). Van még sok másik is biztosan, de épp nem jut eszembe.

Egész jól tudom már a színeket. Néha összekeverek ezt-azt, a lila és a rózsaszín például elég nehéz, de sokat már szinte mindig megismerek. :)

A bölcsiben új szobába kerültem, a piros ajtó helyett, a kék ajtón kell bemennem. Miss Nicole és Miss Melinda helyett Miss Jessica és Miss Breanna a tanárnénik. Ők is nagyon kedvesek, és ott is jól érzem magam. Persze tetszik, hogy teljesen új játékokkal lehet játszani, és a gyerekek is újak, de azért örülök, ha épp találkozom Miss Nicole-lal vagy Miss Melindával. A csoporttársaim már sokat beszélnek, van aki mondatokat is tud mondani - persze csak angolul. Magyarul csak én tudok. :)

Egyre többet rajzolok egyedül is. Mamától kérek papírt és ceruzát, aztán jól telerajzolom a papírt. Néha még megkérem Mamát, hogy rajzoljon nekem autót (főleg nénó autót) vagy vonatot, de nem olyan gyakran, mint régebben.

Nagyon szeretek mindenfélét eljátszani. Általában olyat szoktam játszani, hogy megyek boltba és veszek ennivalót. Ilyenkor integetek a Mamának, hogy pá-pá és távozom a kosárkámmal vagy a bevásárlókocsimmal. De van, hogy készítek szendivcset és azt eszem meg. Vagy etetem meg valakivel. De ma már kicsit doktornéniset is játszottunk, mert Mama karján van egy ici-pici bibi, és én bekötöttem.

Happy Birthday

Mostanában ez a kedvenc dalom, már egész jól tudom énekelni. Tudok mást is énekelni (Row, row, row your boat és Csip-csip csóka), de ez a kedvenc. :) Pláne, mert az elmúlt két-három hétben rengeteget hallottam. Egyrészt Mamával voltam sok szülinapi buliban, másrészt mert én is kétszer megünnepeltem már a saját szülinapom. Először csak családi körban Mommal, Papattyal, Papával és Mamával, másodszor barátokkal és szüleikkel. Mindkettő jól sikerült, finom tortát kaptam és rengeteg ajándékot. Annyira sok ajándékot, hogy egy még mindig nem került kibontásra.

Itt jártak Mom és Papaty

Egyik nap Mama Mommal és Papattyal együtt jött értem a bölcsibe. Mondta Mama, hogy jönni fognak, úgyhogy nem lepődtem meg nagyon, csak egy kicsit. :) Hoztak persze sok ajándékot is: kaptam roppant csinos hálózsákokat Mamitól és Papitól, Halász Judit CD-ket, Bogyó és Babóca könyveket, ruhácskákat és hajcsatokat.

Három hétig voltak itt látogatóban - jó sok programot csináltunk velük. Szombat és vasárnap délelöttönként garázs vásárokon jártunk, hétköznap elmentünk ide-oda. Voltunk a Palo Alto-i állatkertben, játszótéren, Burlingame-ben és San Mateoban, játékboltban és ruhaboltban. Volt, hogy csak Mama ment el itthonról - egyszer például Expit kellett elvinni doktornénihez. Arról sokszor beszélgettünk Mamával, mert úgy tűnt, Expi sem kedveli túlságosan ezeket  a látogatásokat.

De amikor nem csináltunk különösebb programot, akkor is jó volt, hogy mindig volt kivel játszani vagy olvasgatni. Papattyal sokat építkeztünk Lego Duplo-ból, főleg magas tornyokat. Egyszer olyan magas tornyot építettem, hogy még a sámlimra is szükség volt, hogy elérjem a tetejét és fel tudjam tenni az utolsó kockákat.

Néha étkezések közben igen jókat nevetgéltünk. Például nagyon tetszett nekik, amikor feltettem a talpacskáimat az asztalra, és közben mély hangon azt mondtam: "na-na". Vagy amikor megmutattam a csodálkozó arcomat. Azon rengeteget nevettünk. Vagy amikor csukot szemmel ettem. :)

Dinnyegolyító

Változatosan telnek mostanában a napjaim. Hol a Mama talál ki jó programokat, hol a Papának tudok sokat segíteni, mindig történik valami.

Mamával kétszer is voltunk kirándulni az erdőben, és meglátogattunk egy farmot is. A kirándulás nagyon jó, akkor felköltözöm a Mama hátára a hordozóban, és onnan nézelődök kényelmesen, amíg a Mama sétál. A farm is nagyon tetszett, van ott traktor és helyes állatok. Láttam tyúkot, kacsát, kecskét és gidákat, tehenet és borjút. Egyszer azt is láttam, ahogy a tehenet megfejte a néni, és egy óriási bödönbe gyűjtötte a tejet. A tehenet géppel fejte a néni, de a tehén nem zavartatta magát, békésen táplálkozott. A kis borjú is roppant aranyos volt, ott feküdt a fűben, és kényelmesen rágcsált a füvet. A farmon mindig megetetem a vasbácsit egy pénzzel, Mama azt mondja, ő segít enni adni az állatoknak.

Tegnap ismét elmentünk a Múzeumba. Ott már rég jártam, jó volt újra megnézni a nénó-autókat, a vízijátékokat és labdákat, a mamutot és az emeleti szobát. Az emeleti szobában is mindig van új látnivaló. Most is megpakoltam a sárkány lábait építőkockával, és mászkáltam is a sárkányon. Azon kívül viszont felfedeztem egy kisebb részt, ahol fehér csillogó homokkal lehet játszani, öntözgetni kémcsövekből üvegcsékbe, tölcsérekből edénykékbe. Volt ott egy fiú, ő roppant komoly tudós arccal végezte a homok-kísérleteit.

Felfedeztünk egy új parkot. Nincs is messze, és remek játékok vannak ott. Kedvencem a libikóka. Van egy kettő, és egy négy személyes verzió is, mindkettőn remekül tudunk a Mamával hintázni. De van ott hatalmas mászóka is, szinte egész mászóka rendszer. Azt csak akkor fedeztem fel, amikor már vagy harmadszor jártunk abban a parkban. Sajnos le is pottyantam róla - nagyon hancúroztam, és ahogy áthajoltam a korláton, leestem. Szerencsére semmi bajom nem lett, az arcomon van csak ipi horzsolás.

Kaptam tortát. Finom tortát. Piros tányéron. Névnapom volt. :) Jó kis torta volt, vaníliás töltelék, tetején tejszínes krém. Szombaton kaptam uzsonnára, bár a névnapom szerdán volt. Tudom, mert Mamiii és Papiii még levelet is küldtek Bubáról.

Most hosszú hétvége volt, ami azt jelenti, hogy három napig játszhattam a Papával. Főleg a garázsban voltunk mind a hárman, ott pakoltunk. Néha még a létrára is felmászhattam, már egész jól megy nekem a dolog. Papa összerakott egy polcot a kertben, ami aztán bekerült a garázsba. Akartam neki segíteni, de azt nem nagyon szerette. Bár a végén megengedte, hogy én kalapáljam be az utolsó szögeket.

Voltunk szülinapi zsúrban is. Egy nagy parkban, bár én csak kicsi részét láttam. Sokan voltak ott, egy csomó felnőtt és gyerek, egy részüket ismertem, de nem mindenkit. Kaptam finom szendvicskét, kicsit nézelődtem és megvártam amíg Mamáék beszélgetnek, aztán hazajöttünk.

Mostanában egyre többet segítek Mamának a konyhában. Néha sütni kell, néha főzni. Múltkor palacsinta készült, és amíg Mama a tésztát keverte, én remekül eljátszottam a liszttel. Kaptam hozzá nagy fa kanalat és két tálat is. Aztán néztem, ahogy a Mama kisüti a kicsi palacsintákat. Jujj de finomak lettek. De van, hogy a zöldségpucolásban, darabolásban segítek a Mamának. Ilyenkor rendszeresen megkóstolok mindent - azt már biztosan tudom, hogy a cukkini nyersen is egész jó, az édeskrumpli viszont csak párolva finom.

Egyre többet dumálok is. Hosszasan még mindig csak a saját nyelvemen tudok beszélni, de már egész jól elboldogulok egy csomó igazi szóval is. Mostanában tanultam azt is, hogy dinnyegolyító, bár ezt csak két részletben tudom kimondani. Fene hosszú szó, és abban sem vagyok biztos, hogy valóban létezik. Gyanús nekem a Mama. :)

Mindenesetre új szavaim mostanában: bubo (buborék), eldú (eldurran), papu (papucs), szani (szandál), fa (fa), ta (sajt), hina (hiéna), mamo (majom), mamni (maci), mamá (madár), pije (pihen), pija (pillangó), tata (takaró), no (nem). Van még több is, de most nem jutnak eszembe. Majd legközelebb. Pussz!

Micsoda buli volt!

Ma voltam szülinapi zsúrban. Nyolcadmagammal ünnepeltük magunkat. Nagyon jó volt, remekül éreztem magam. Volt rengeteg hami (én boldogan megettem az összes sajtot, jó adag mazsolát és néhány fügés kekszet is), sok játék (autó, rendőrautó, víz-asztal, gyurma, homokozó, hinta, körhinta) és remek társaság. Torta is volt, de az nem  ízlett, úgyhogy abból nem ettem.

Kristin néninél volt a zsúr, oda jött mindenki. Mi aránylag hamar érkeztünk, segítettünk a dekorálásban és az ennivalók tálalásában. Eleinte nem igazán tudtam, hogy mivel is játsszak, inkább csak ismerkedtem a hellyel. De aztán szép lassan felfedeztem magamnak mindent. :)

Eleinte csak ettünk és beszélgettünk, játszottunk. Aztán jött a fotózás - egyszer a Mamával, egyszer a Papával. Aztán leültettek minket egy piknik asztalhoz, és kártyákat nyomtak a kezünkbe. Én lelkesen gyűjtögettem őket - bár nem voltak rajtuk olyan jó képek, mint az otthoni kártyáimon - de volt akit alig lehetett az asztalnál tartani. Aztán jött a torta. Csinos volt, de valahogy nem hatott meg minket annyira. Idővel belenyúltam, aztán Mamáék tanácsára lenyaltam a kezem - egész finom édes volt, de úgy tele volt a pocakom mindennel, hogy nem kértem belőle. Később megkóstoltam a belsejét is, de az meg nem ízlett. Van ez így. Mamának és Papának azért tetszett a torta, ők ettek egy-egy szeletet.

Aztán még egy darabig eljátszottunk-elbeszélgettünk, majd hazajöttünk. Itthon levettem a gyönyörű ruhámat (nagyon csinos virágos ruhában voltam, hozzá rózsaszín kalapban), és egy szál alsótrikóban rohangáltam. Amihez később visszavettem a kalapom és karkötőket is húztam. Ez Mamának nagyon tetszett.  Én kaptam még itthon is egy kis vacsorát, aztán jött a bili, fogmosás pancsi és olvasgatás. Mintha nem is lett volna ma hatalmas szülinapi zsúr. A Mama és a Papa meg az a rutin.. :)

Mother's Day

Itt Amerikában május második vasárnapján ünneplik az Anyák napját, és hatalmas nagy dolgot csinálnak belőle. Főleg a Mamák, így persze a férjek és a gyerekek teljes lázban vannak, hogyan kényeztessék a Mamát egy napra. Mi egyszerűen megoldottuk: Papa még a múlt héten (a magyar anyák napján) kezembe nyomott három szál kerti rózsát, hogy adjam a Mamának. Azóta is ott csinosak a vázában az asztalon.

Viszont a bölcsiben a tanárnénik kitalálták, hogy kedveskedjünk a Mamáknak. Először festettek velünk mini madáretetőket. Aztán segítettek üdvőzlőlapot készíteni, és még fotókat is készítettek rólunk, amit az üdvőzlőkártyába helyeztek. Ezeket péntek délután adtuk oda a Mamáknak. Kivételesen a kertben uzsonnáztunk alvás után, és meghívtuk a Mamákat is, tartsanak velünk. Kaptak ők is uzsonnát, de - képzeljétek! - finomabbat, mint mi. Nekik járt igazi csokidarabos keksz, meg nagy darab görögdinnye és szeletelt narancs, nem sima keksz, és apróra vágott gyümölcskék. Naná, hogy én is abból kértem. :) Mama utána el is vitt a parkba, hogy "le tudjam rohangálni a csokis kekszet". Nem bántam, már rég voltam abban a parkban ahova most menünk, és nagyon tetszett, jót játszottam ott.

Szösszenetek

Jajj, csúnya volt ez a megfázás, vagy mifene. Azt hiszem végre túl vagyok rajta, de nem teljesen biztos. Remélem, mert már nagyon unom, bár igaz, hogy tanultam egy új szót is ennek köszönhetően: töröl. Bizony, szoktam szólni a Mamának, hogy törölje meg az orrom, ha nagyon csikis.

- Egyéb új szavaim mostanában: épi (épít), muma (munkahely), deji (delfin), papepi (partedli), pipo (cipő), töty (könyv), pipi (pisi, kaki), tota (ez bármilyen édesség lehet, nem csak torta), tet (keksz), epe (eper)

- Már egész jól tudok társalogni a Mamával. Rendszeresen el szoktam mesélni neki, hogy Papa reggel elmegy busszal a munkahelyére, és ott eszik. Mama azt állítja, hogy dolgozni is szokott, de én azt még sosem láttam.

- Mostanában nagyon szeretek építeni. Szoktam a kupakokból, a kockáimból, de akár a fa állatkáimból is tornyot építeni. No de a papír puzzle kockák a legjobbak. Egyik este felfedeztem őket, és amíg Papa rendet rakott, addig tornyot építettem. Azóta pedig rendszeresen kiborítom őket a dobozból, majd szépen visszapakolom.

- Egyre többet segítek a Mamának. Nem csak a mosogatógépből adogatom ki neki a tányérokat és evőeszközöket, de én magam viszem a tányérom és a villám az asztalhoz. Ma pedig még az előszobai lábtörlőt is felpórszívóztam, majdnem egyedül.

- Imádok cipőket próbálni! Főleg délutáni alvás után szoktam elővenni az összes cipőmet, és egymás után szépen majdnem mindet felpróbálni. Ehhez még kell a Mama segítsége, de csizmámmal már remekül boldogulok egyedül is.

- Ma délelött Mamával elmentünk a Stanford bevásárló központba, mert ott van vízesés és szökőkút. Sokat nézegettem őket, nagyon tetszettek ám. Hazafele alig akartam tőlük elszakadni, de Mama megígérte, hogy máskor is jövünk. Remélem hamar. :)

Bölcsi

Papa mostanában kis nebulónak hív. Ugyanis elkezdtem bölcsibe járni. Múlt héten háromszor is voltam, egyelőre tetszik a dolog. Kedvesek a tanárnénik, és aranyosak a többi gyerekek is. Van egy kisfiú aki sokat sír, ő még nagyon fiatal. De a többiek jókedvűek, lehet velük játszani jókat. A teremben van csúzda is, azt nagyon élvezem. Meg a szivacs-mászókát a szőnyeg közepén!

Amikor Mama reggel bevisz, akkor szinte rögtön megyünk is ki a játszótérre. Ott én választottam magamnak egy kisautót, amit nagyon szeretek, abban szoktam főleg ücsörögni. Aztán bemegyünk, kicsit éneklünk, mesét olvasunk. Aztán készítünk valamit a tanárnénikkel. Ezután jön az ebéd - az igen finom és bőséges szokott lenni. Ebéd után szundi van. Én rövidebben alszom, mint a többiek, de ébredés után az ágyikómban megvárom, amíg a többiek is felkelnek. Addig csak csendben beszélgetünk a babámmal. Szundi után jön az uzsonna, aztán megint a játszótér. A Mama ilyenkor szokott értem jönni és elvisz a nagy parkba. Vagy ahova éppen mennie kell.

Új szavaim, szokásaim

Újabb szavak: didá (virág), peji (pelikán), doda (zokni), dado (rajzol), mami (maci), peu (pelus), bau (bajusz), hao (hajó), bobá (kolbász), dadadi (galaxis), toá (tojás), nuna (nyuszi), hinta (hinta, hintaló, hintaszék), csüccs (szék), tó (toll, ceruza)

Kedvenc szavak: bú (busz), elbú (elbújni), bébi (az vagyok én)

Szokások:
- Ha a Mama jön és meg akarja törölni az orromat, pelust akar cserélni, akkor mindig mondom, hogy elbú és gyorsan keresek egy rejtekhelyet. De Mama ilyenkor mindig nagyon résen van, és rögtön megtalál, még a szék alatt is.
- Nagyon szeretek a bilin olvasgatni.
- Hagyom, hogy Mama vagy Papa megmossák a fogam.
- Kedvenc könyvem jelenleg a "Go Dog, Go!', mert abban sok kutyus és autó van. De kezdek összebarátkozni a "Bogyó és Babóca" cíművel is, mostanában ugyanis sokszor az volt csak elérhető a bilin.
- Mostanában egész sokszor játszom a fakarikákkal, amiket a rudakra kell felhúzni. Meg a színes építőkockáimmal. No és a vonat szett is kezd érdekelni, bár sjanos még nem sikerül önállóan pályát építenem.
- Szeretek mindenhova rajzolni, bár Mama szerint csak a papírra szabad. Azt már biztosan tudom, hogy a cipő belseje, a könyv borítója és a lepedő nem megengedett területek. De annyi minden van amit még nem próbáltam!

Megbetegedtem

Brü-hü-hüü, megbetegedtem! Először csak az orrom folyt, aztán jött a nem érzem jól magam, aztán a köhögés, tegnap már a szememmel is volt valami, és a Mama csepegtet bele. Jajj, az nagyon pocsék, nem szeretem. De legalább gyorsan megvagyunk vele. Az orrszippantyúzásról most szerencsére elég jól leszokott, csak pár alkalommal volt olyan. Inkább jól megtörli az orromat, belül is. Az sem a kedvencem, de még inkább az, mint a szippantyú. Most emiatt ma bölcsibe se mehettem, talán majd holnap. Meglátjuk.

Hidden Villa Farm

Ma délelött voltunk egy igazi farmon! Autóval mentünk, nem is volt messze. Én reggel igen praktikusan felvettem a sárga gumicsizmámat, a sötétzöld meleg nadrágomat és a bordó kötött pulcsimat. A farmon először csak álltunk egy kerítés mellett, és azt néztük, ahogy a bárányokat egy kutyus kergeti ide-oda. Okos bárányok voltak, nagyon jól hallgattak a kutyusra.

Kicsit később két bácsi előhozott egy új bárányt, hátára fordította, majd megnyírta. Szegény bárány nem értékelte a dolgot, de nem volt választási lehetősége. Az egész bundáját levágták, olyan kis kopasz lett utána szegény.

A levágott bundát utána a bácsik egy asztalon megtisztították, majd lehetett fonalat sodorni belőle. Papával mi is sodortunk egyet, és Mama karkötőt készített nekem belőle. Képeken azt is bemutatták, hogy hogyan lesz a levágott bundából pulóver.

Voltak különböző foglalkozások is, lehetett nemezelt gyöngyös karkötőt, pompom-ot készíteni, kötögetni. Volt ott néhány néni is, akik fonalat készítenek, ezzel töltik minden idejüket. Aranyosak voltak nagyon, de hogy tudnak annyit egy helyben ülni!

Amikor elfáradtam, Mamáék visszavittek az autóhoz és hazajöttünk. Én az autóban aludtam egyet, sajnos nem elég hosszút.. Itthon aztán ebédeltünk, én megettem két kovászos uborkát is, az nagyon ízlett nekem. De csak amikor egészben kaptam, felszeletelve nem az igazi.

Húsvét

Nagyon szeretem a húsvétot! Tegnap tojást festettünk a Mamával, ma süteményt sütöttünk, és vacsorára annyi tojást ehettem, hogy csak na. Ja, és a sütit is megkóstolhattam, épp azt a szivecskét kaptam meg, amit én vágtam ki. :)

Egyébként tényleg jó nap volt a mai. Egész nap itthon voltunk, Papa sem ment dolgozni. Ő nagyrészt a kertben volt, és a citromfáról vágott le ágakat és citromokat. Én hol a Mamának segítettem a süteménnyel, hol a Papának a citromválogatással. Azt hiszem mindkét esetben remek munkát végeztem.

Képzeljétek mi történt ma: vacsora előtt új és szép ruhát kaptam. Sajnos nem partedli helyett, azt erre húzta rá a Mama. De azért jól esett szépnek lenni a rózsaszín fodros ruhában. Bár sajnos szűk volt, úgyhogy hátul lehúzott cipzárral közlekedtem. De így legalább látszott a pólóm hátán a Keresztanyu, a Keresztapu és a Panna fotója. Vacsora után ruha nélkül, harisnyában és pólóban voltam csak, úgy játszottam, amíg Mama és Papa bennem gyönyörködtek a kanapén ücsörögve.

Szösszenetek

- Mama húsvétra készül. Délelött a boltban vásárolt virágokat. Amíg aludtam, addig feldíszítette a lakást tojásokkal, egy vázába barka ágakat rakott, és arra még több tojást lógatott. Aztán délután kimentünk a kertbe, és főtt tojásokat festettünk. Én egy pirosat készítettem, Mama hármat is: egy tarkát, egy kéket és egy narancsszínűt. Narancsszínű festétkünk eredetileg nem volt, de miután a pirosat és a sárgát jó alaposan összekutyultam, volt már az is. :)

- Nagyon szeretek rajzolgatni. Néha én is rajzolok, de azt is nagyon élvezem, ha nekem rajzolgatnak. Főleg autót, buszt és repülőt szoktam kérni. Ezeken kívül még szoktam kapni virágot - néha vázában, néha váza nélkül, asztalt, széket, házikót, fát, nyuszifejet is.

- A bújócska remek játék. Rendszeresen elbújok valahova, és ilyenkor a Mama megkeres. Voltam már asztal alatt, feltekert slag mögött, ajtó mögött, de a kedvencem a ruhaszárító a kertben. Azon átbújni is nagy élmény, igazi alagút.

- Este építkeztem Mamával és Papával, és egy alkalommal 7 magas tornyot építettem! Mamáék nagyon megtapsoltak, azt hiszem a 7 egész magas szám lehet.

- Megleptem a Papát: egyik este ő fektetett le aludni, és amikor este a karácsonyi könyvem olvasgattuk, felismertem a képen a gyertyát. Nem is tudta, hogy ismerem azt a szót. Pedig én már rengeteg szót ismerek, és egyre többször próbálkozom a három szótagúakkal is, tegnap a nya-nye-nyő volt az új darab a szókincsemben.

Nyelvi fejlődés

- Kedvenc szavam: elbú, ami annyit tesz elbújni. Általában én szoktam elbújni, de néha a kezem bújik el egy kupakba a kádban, vagy ilyesmi. Az elbú szót egyébként szép hosszú ú-val és mély hangon szoktam előadni. Más szavakat, pl. pá-pá magasabb hangon szoktam mondani, mert úgy kedvesebb.

- Már tudok egy három szótagú szót is: ma-mo-ma, ami annyit tesz, hogy mazsola. A mazsolát nagyon szeretem, roppant finom. De Papa tegnap csak akkor adott, ha mind a három szótagot kimondtam.

- Úgy fest minden nap tanulok új szavakat. Vasárnap az adó szót tanultam, ugyanis Papa és Mama főleg azzal foglalkoztak.

- Néha Mama is teszteli a szókincsemet, és a könyveimben sok mindent meg kellett mutatnom neki: volt ott esernyő, toronyóra, pad, pillangó és még rengeteg minden.

- Mostanában rendszeresen jön hozzám a Sue néni játszani és angolul beszélgetni. Annak örülök is, meg nem is. Szeretek játszani vele, múltkor még sétálni is elvitt, de nem szeretem, hogy akkor a Mama nincs mindig a közelben vagy ha igen, akkor sem ér rá velem foglalkozni.

Szösszenetek

Egyik nap uzsonnára apró nyuszi alakú kekszecskéket kaptam a kis tálkámba, ami a konyhaszekrényben van. Ahogy szoktam, megkínáltam a babáimat, mielőtt megettem kekszet. Nos, egyik alkalommal megkínáltam Elmo-t is, és az a rafinált meg is ette a kekszet! Szerencsére reklamálásom hallatán Mama segítségemre sietett, és visszaszerezte Elmo-tól a kekszet.

Szeretek mindenre ráülni. Lehet az nagy gumilabda, ananászkonzerv, guruló fakakas, én bizony megpróbálok ráülni  és azon egyensúlyozni.

Néha eszembe jutnak a Magyarországon tanult tudományaim: csárdást táncolok és vacsora közben csápolok.

Az első hét újra itthon

Bár még nem telt el egy egész hét, már egész sok minden történt, mióta itthon vagyunk megint. Kicsit aggódtam, hogy majd unatkozni fogok, de egyelőre van program bőven. Annak ellenére, hogy a napok korán kezdődnek, mert rendszeresen még sötét van, amikor a kiságyam kidob engem magából. Nem élvezem ezt a jet-lag dolgot.

Tegnap például voltunk San Francisco-ban, találkoztunk a Marie nénivel és a Daryl bácsival. Nagyon aranyosak, még ajándékot is hoztak nekem. Kaptam egy csinos pöttyös kapucnis pulcsit, és egy remek távcsövet, amiben színes képek vannak. Mama valami kimondhatatlan néven szokta illetni, kaleidoszkop, ha jól emlékszem.

Ma pedig a Sue néni jött át játszani velem, amíg a Mama elment vásárolni. Igaz, délelött még együtt vásároltunk, de most délután nem akart magával vinni. Végülis annyira nem bántam, a boltok nem mindig olyan izgalmasak, és Sue néni igencsak igyekszik, hogy engem elszórakoztasson. Nem adom magam mindig könnyen a trükkjeinek, de azért jóban vagyunk. Pláne, mióta a karkötőjét is kölcsön adta, és hordhattam egy rövid ideig.

Az első napokban főleg itthon voltunk, a Papa szegény még beteg is volt egyik nap, és leginkább csak a kanapén vagy az ágyon feküdt és rosszkedvű arcot vágott. Mamával mi aznap sokat sétáltunk és még parkba is mentünk. A játszótéren hintáztam és csúzdáztam is, bár itt csak a Mamával együtt csúszhattam le,  mert állítólag gyors és veszélyes lett volna egyedül. Szerintem csak a Mama is szeret néha csúszkálni, és kifogást keresett. Hintázni is szokott velem, ha befér a hintába. :)

Vissza Kaliforniába

Ma visszarepültünk Kaliforniába. Reggel hajnalok hajnalán felébresztett a Mama, gyorsan felöltöztetett és azán reggeli nélkül beültetett az autóba. Úton a reptérre az autóban már szerencsére kaptam enni, és egész gyorsan oda is értünk. A reptéren Mama és Papa elintézték a papírmunkát, elbúcsúztunk Mamitól és Papitól, átmentünk a biztonsági ellenőrzésen és nem sokkal később fel is szálltunk az első repülőre. Azzal még egész jóban voltam, rövid volt az út, és nem is volt ott túl sok ember.

A második utat már nem élveztem annyira, nagyon hosszú volt. Én Mamával ültem egy székben, Papa pedig mögöttünk. Mellettem egy kisfiú ült, mellette pedi a Mamája egy bébivel. A bébi aranyos volt, bár sokszor elég rossz kedvű. Azt hiszem aludni akart, de utálta a dolgot, hogy zaj van, fény van és még a kiságya sincs itt a környéken.

Mama szerencsére sok játékkal és könyvvel készült, ráadásul az út elején még aludni is tudtam egy adagot, így nem voltam túl hisztis az út végére sem. Bár néha nagyon kedvem lett volna egy kiadósat reklamálni. Leszállás után gyorsan átjutottunk az ellenőrzéseken, megérkezett minden bőröndünk és még a fuvar, Mama egyik barátnője, is épp időben ért oda értünk. Jól utaztam a kölcsön autósülésben, még a lábaim is igen jól elfértek a fordított ülés ellenére.

Itthon találkoztam Eppivel (bár Mama következetesen Expinek hívja) és az összes játékommal. Szépen sorba is vettem őket, és mindet kihurcoltam a nagyszoba közepére, a folyosóra, a konyhába stb. Azt hiszem Mama és Papa nem voltak elragadtatva ettől a remek ötletemtől.. Később aztán vacsoráztunk, pancsiztam és mentem is ágyikómba aludni - rám fért, hosszú volt ez a nap.

Magyarországon - kirándulás Zalába

Már lassan egy hónapja itt vagyunk Magyarországon. Nagyon jól érzem magam, remekül szórakozom a sok látogatóval, a nagyszülőkkel.

Tegnap reggel ébredés után Mama hipp-hopp átöltöztetett, és reggeli nélkül beültetett az autóba. Elindultunk. Ott már végre kaptam reggelit is. Útközben kétszer megálltunk - egyszer egy unalmas parkolóban, egyszer pedig egy remek játszótéren - aztán csak ott voltunk végre az Aranylak Vendéghzában Zalaszentgróton. Nem sokkal előttünk értek oda Keretesztanyu és Keresztapu Pankával együtt. Aztán jöttek a többiek is, kishamar igen sokan voltunk a házban. Én élveztem a pörgést, a társaságot. Volt kis tízórai, később kaptam finom ebédet is, és utána szundítottam egyet.

Alvás után átsétáltunk két másik házhoz. Az elsőben felkaptam egy sikkes zöld fűnyírót, és az összes füvet levágtam a kertben. A fűnyíróval átsétáltunk egy másik házhoz, ott meglátogattuk a tyúkokat és a kakasokat. Nagyon tetszettek nekem, roppant jópofák voltak, de sajnos csak a kerítésen keresztül nézhettük őket. Hazafele menet a fűnyírót sajnos vissza kellett adnom a tulajdonosának, de Papa ügyesen elterelte a figyelmem valami mással.

Délután uzsonna után még egy meglepetés várt ránk. Torta! Hű, nagyon finom volt az is. Keresztanyu és Keresztapu intézték, hogy egyszer hagy ünnepelhessenek velem szülinapot. Nagyon értékeltem a kedvességüket, és boldogan elfogyasztottam egy aprócska szeletkét. Vacsora után Mama pancsi nélkül altatott el, úgyhogy nem hagytam magam egykönnyen, hosszan élménybeszámoltam neki mielőtt lenyugodtam az alváshoz.

Valószínűleg Mamáék is sokáig ébren voltak, mert másnap reggel amikor felkeltem, nagyon álmos szemekkel néztek rám. Gyorsan megreggeliztünk, aztán megint beültettek az autóba és meg sem álltunk Budapestig. Kicsit hosszú volt az út, de azért egész jól bírtam a dolgot.

Legutóbbi szavaim, szokásaim

- új szavak: vaj, Apu (Keresztapu), Anyu (Keresztanyu), na (nagy), bebú (bebújni; főleg cipőbe)

- Nagyon szeretek oroszlánt játszani. Morgok mindenkire, és mindenki megijed tőlem, a félelmetes oroszlántól. Amin én nagyokat tudok kacagni.

- Elkezdtem válogatni: pár napja nem igazán eszem húst és sajtot, inkább csak tojást, krumplit, zöldbabot, zöldborsót, sárgarépát és természetesen tortát szeretek enni. :)

Legutóbbi szokásaim, tudományom

- új szavak: alma, kelbimbó, autó, tej, nevek: Mami, Papa, Márti, Nani, Adus, Máté, Edit, Miki, Imre.

- Pancsi előtt, amikor már folyik a víz a kádba, én dobálom be a zacskóból a játékaimat. Egy-két labdát, kisautót és kupakot. Az a legjobb, a fürdőkádban remekül lehet vizet öntözgetni. Szerintem a poharammal is remekül lehetne vizet öntözgetni, és néha meg is itatom az állatokat a könyvben, vagy a bútorokat, de ezt sajnos a Mama és a többiek nem értékelik.

- Pancsi előtt mindig rohangálok egy kicsit félpucéran mezítláb. Az olyan jópofa. :)

- A babakocsi séta az egyik kedvelt levegőzési formám, így remekül lehet nézelődni kényelmesen ücsörgve és meleg kezeslábasba felöltözve. Ráadásul nem is olyan fárasztó, mint sétálni vagy motorozni. Bár azt is szeretem, és már egész kis helyen is meg tudok fordulni a motorommal.

- Megtanultam csárdást járni. Ha rossz kedvem van, Mom mindig csárdást táncol és közben énekel nekem. Így aztán ellestem a lépést, és most már én is ropom vele együtt néha.

Magyarország: kirándulások, látogatók, programok

Jó itt lenni Magyarországon, itt mindig történik valami: jön valaki vendégségbe, megyünk mi látogatóba, megyünk a városba nézelődni, sétálunk a környéken. Csak a Papa hiányzik, de vele is beszéltem telefonon már kétszer is. Hamarosan itt is lesz, azt mondja. Remélem ő is eljön majd velünk mindenfele. Mostanában nagyon megszerettem a sétakocsikázást, Mama és Papaty lelkesen visznek naponta akár kétszer is.

Kaptam csinos sapkákat, kesztyűket és overállt a hideg örömére. Nagymami kötött nekem roppant sikkes apró egyujjas kesztyűt és nagyon csinos sapkát, Mom horgolt nekem szintén roppant sikkes kalapsapkát, Mama pedig szerzett nekem overállt, amiben állítólag Michelin baba vagyok. Lehet, de legalább nem fázom. :) Láttam a havat is. Gyönyörű látvány, de ha a szél az arcomba fújja, az roppant kellemetlen, akkor még babakocsisétálni sincs kedvem.

Csupa látogató jött már hozzánk, és mind nagyon örült, hogy láthatott engem. Én persze lelkesen bemutattam mindnek a tudományomat és néhányuknak még a nevét is megrpóbáltam megtanulni. De vannak nehéz nevek, amikkel meg sem próbálkoztam. Egyik délután feljöttek Gábor, Adus és az unokatesóm, Máté. Máté roppant aranyos, de a motorom azért mégsem adtam oda neki. Igaz, a képeskönyvét megnézegettem.. Ennek ellenére ő roppant kedvesen megsimogatta a kobakomat, mint valami kisbabát, pedig csak 6 hónappal nagyobb nálam.

Voltam többször is Budakalászon meglátogatni a Nagymamát meg a Nagypapát, és volt, hogy átjött a Márti néni, a Nani néni és a Jóska bácsi is. Ott is nagyon szeretek lenni. Várt rám egy egész berendezett játékpolc, rajta babák, autók, kosárka csipeszekkel. Aztán később találtam tologatható kocsit is magamnak. A cica viszont sajnos még mindig fél tőlem..

Már megint a repülés..

A ma délelött eléggé össze-vissza alakult. Ebéd után nem sokkal beültünk az autóba, és nem sokkal azután, hogy elaludtam, meg is ébresztettek. Hirtelen ott találtam magam a reptéren. 'Ennek megint repülés lesz a vége' gondoltam, és igazam lett. Jó darabig eltartott, míg eljutottunk a géphez, a sok sorban állás, ellenőrzés nem a kedvencem, de nagyon jól viselkedtem. A gépen Mamával kettesben ültem egy székben, mellettünk pedig egy aranyos néni, akinek nagyon csinos gyűrűje volt. Az út végén az ölébe ülhettem és így ki tudtam kukucskálni az ablakon. Aztán kis rohanás után újabb repülőre szálltunk. Az sajnos nem repült elég hosszú ideig, nem tudtam kialudni magam.. De amikor végre mindennel megvoltunk, egyszercsak ott volt a kalászi Nagymami és Nagypapi, és velük meg Mamával beültem az autóba. Feljöttünk a Várba, Nagymamiék picit maradtak, aztán elmentek. Én vacsiztam, fürödtem aztán mentem szundítani. Aztán később felébredtem, és bár sötét volt és én álmos is voltam, aludni még sem tudtam. Mama valami jetlag-et emlegetett. Nem szeretem, nem lehet tőle aludni.

Google, Palo Alto Baylands

Ma bementünk a Papához reggelizni. Azt mindig nagyon élvezem, fincsi dolgokat lehet ott reggelizni. Ma például egy bagel-t is elfogyasztottam. :) Utána pedig a barátaimmal elmentünk a Palo Alto Baylands-be. Az egy roppant jópofa természetvédelmi terület, mocsárvidék. Sok madarat lehet ott látni, a tóban vannak kacsák, távolabb pedig sirályok és egyéb számomra még ismeretlen szárnyasok. Van olyan is, amelyik tud a vizen, de legalábbis az iszapon járni. Először megnéztük a kacsákat, aztán túráztunk egy nagyot, végül egy hosszú mólón kisétáltunk a víz fölé. Nagyon jó volt, roppantul élveztem. Szeretek találkozni a barátaimmal.

Santa Cruz

Ma Santa Cruz-ba autóztunk le. Hosszú volt az út odafele, el is aludtam, aztán ott szépen felébredtem egy barátságos kis utcában. Becsüccsentem a babakocsimba, és Mom, Papaty meg Mama elvittek városnézni. Nagyon élveztem a dolgot, jó volt nézelődni. Ebédelni egy pizzériába tértünk be, ahol nekem hoztak rántott csirkefalatkákat és főtt sárgarépát. De szerencsére a pizzáról is megkaptam az articsókákat. :) Utána még egy fagyizóba is betértünk, és bár egész tölcsért nem kaptam, azért így is jutott nekem ez-az.

Később lementünk az óceánpartra és egy hosszó mólón kisétáltunk a víz felé. Nagyon hullámzott, gyönyörű volt! Ott szívesen nézelődtem volna sokáig, de Mamáék menni akartak holmi parkolórára hivatkozva.. Az autóban gyorsan el is aludtam, és már itthon voltunk, mire felébredtem.

Igazi múzeumban jártam!

Ma reggeli után beültünk az autóba, és meg sem álltunk San Francisco ÉNY-i csücskéig. Az út hosszú volt és kicsit unatkoztam is, de végül csak odaértünk. Amikor kiszálltunk, nagyon kellemes idő  és egy gyönyörű szökőkút fogadott minket. Beültem a kis babakocsimba, és bementünk egy hatalmas és szép nagy fehér épületbe. Ez volt a San Francisco-i Szépművészeti Múzeum. Azt hiszem egész jól viseltem magamat, aránylag csendben ültem a kis kocsikámban és nézelődtem. A Mama néha szépen mesélte is, hogy miket látok az üvegkalickákban, bár tény, hogy sokszor csak alulról láttam a tárgyakat és így nem voltak annyira izgalmasak. De egy nénit például rögtön felismertem, Mama őt Marie Antoinette-nek hívta. Csinos néni volt, hófehér, és furcsa módon nem volt teste, csak mellkastól felfele. Láttunk néhány hatalmas képet és néhány mozdulatlan figurát is.

A múzeum után megint autóztunk egy picit, aztán kis sétával megérkeztünk egy picike étterembe. Ott várni kellett egy kicsit az ebédre, de azért nem volt túl vészes. Végül sokféle finomságot ettem. Onnét továbbsétáltunk, én a kis kocsimban, és bementünk egy burger-fagylalt boltba. Mi a fagylalt részleget látogattuk meg, én is kaptam egy tölcsért, és pár falat fagylaltot is. Az jól esett. Nagyon örültem amikor végre visszaértünk az autóhoz, már jó fáradt voltam, gyorsan el is aludtam, most nem tartottam élménybeszámolót a hazafele úton. Általában hazafele sokat beszélek, elmesélem, hogy mi mindent láttam, mi mindent csináltam. De most semmi ilyesmire nem volt energiám, du. 3-kor már nagyon aludni akartam!

Tegnap új dolgot találtam ki: kiválasztom, hogy mit hordok. Eddig mindig a Mama döntötte el, hogy mikor milyen ruhát veszek fel, de mostantól nem. Tegnap például elővett egy csíkos pulcsit, de megkértem, hogy tegye szépen vissza a szekrénybe, én ugyanis egy lilát akartam felvenni. Ma reggel Mama már opciókkal fogadott, én dönthettem a nadrágomról és a pulcsimról is. :)

Változatos volt a múlt hét, de ez lassan indul

Mommal és Papattyal, meg Mamával és Papával mindenféle programokat csináltunk az elmúlt napokban.

Voltunk egyik nap kirakodóvásárokon. Az egyik nagyon jó volt, mert ott sok játék volt, és azokat végignézhettem amíg a többiek kevésbé izgalmas dolgokat nézegettek.

Jártunk boltokban is, többször a Safeway-ben, meg egyszer egy új Trader Joe's-ban. Ezek nem a kedvenc kirándulásaim, de azért nem rosszak ezek sem.

Akartunk menni Gymboree-ba is, de az nem jött össze, mert a Mama autója nem akart elindulni. Délután azért sikerült eljutni egy új parkba. Ott voltak páran a barátaim közül is.

Egyik nap pedig elmentünk egy olyan boltba, ahol semmit nem volt szabad megfogni, csak a Papa vagy a Mama karjából nézelődhettem. Szerencsére nem maradtunk túl sokáig. De aztán délután szerencsére elmentünk a Múzeumba, és ott megfoghattam mindent. :)

Másnap Goodwill-ben jártunk, délután pedig a Zinnia barátnőmhöz mentünk át a Mamával. Otthagytunk nála néhány könyvet meg játékot, és cserébe hoztunk új könyveket és játékokat. Azt hiszem jó cserét csináltunk.

Pénteken (ezt csak Mamától tudom, hogy azt a napot pénteknek hívják) a Palo Alto-i állatkertben jártunk. Hogy az milyen jó volt! Megsimogattam egy kéknyelvű gyíkot és egy kis görényt, láttam sok halat, teknősbékát, kacsákat és libát, meg mosómedvéket. De aztán éjjel nagyon rossz volt - hánytam többször is. :( Másnap már jól voltam, bár az étvágyam még nem volt az igazi.

Papa meg Papaty rengeteget dolgoztak a garázson, építettek remek polcokat az egyik falra és még a tetőre is. Olyan üres lett a garázs, amikor egyszer sikerült kilógnom, alig ismertem meg és nem is mertem elcsavarogni a Papa mellől.

Állítólag ma is itthon leszünk, Mama nincs jól, és a kanapén fekszik egy takaró alatt. Ilyet sem igen láttam még. Remélem nem tart sokáig a dolog, én olyan szívesen csinálnék további programokat.

Mom & Papaty

A ma reggel egész átlagosan kezdődött, azt leszámítva, hogy Mama reggeli után porszívózott egyet. Ilyen ritkán szokott előfordulni, általában a Papáé a porszívó. Az igazi meglepetés viszont alvás után következett. Egyszercsak csöngetnek, és az ajtón bejön Mom és Papaty. Először megijedtem tőlük egy kicsit, de aztán eszembe jutott kik is ők, és mivel Papa és Mama is adott nekik puszit, végül egész biztos voltam benne, hogy velük aztán nyugodtan játszhatok. Papattyal több könyvet is elolvastam, Momtól pedig kaptam csinos babát és nagyon jó kis babakocsit. Aztán előkerült egy nagyon szép rózsaszín hálózsák is - remélem ma este abban alhatok. Uzsonna után elmentünk sétálni az utcában, aztán én egyedül vacsoráztam, pancsiztam és irány az ágyikó. Kíváncsi vagyok, meddig maradnak Mom és Papaty, remélem jó darabig, mert remekül lehet velük játszani.

Vendégek

Pár napja megjelent nálunk egy csinos néni és egy kedves bácsi. A Mama azt mondja, ők a vendégek. Nem tudom, hogy kerültek ide, egyszercsak ott voltak a vendégszobában és most itt vannak. Mamáék sejthették, hogy jönni fognak, mert két napig mást sem csináltak, csak a vendégszobából pakolták kifele a dolgokat. Jól haladtak, a végén alig maradt valami odabent.

Tegnap elmentünk a vendégekkel reggelizni a Papához és utána be is jártuk egy kicsit a Guglit. Utána Mamával elmentünk az IKEA-ba, ahol egész jót játszottam megint a játékosztályon. Utána még egy ToysRUs és egy Safeway látogatás is következett, a végén már nagyon untam azt a rengeteg bevásárlókocsit, amiben a napomat töltöttem. Ma pedig parkba mentünk velük, de nagyon messzire. Bár a park határozottan szép volt, és Mamáék még fotózgattak is, úgyhogy azt hiszem megérte az autózás.

Micsoda helyeket látogattam mostanában!

Mama remek helyekre vitt el engem mostanában. Voltunk kétszer is a CDM-ben (Childrens Discovery Museum), amit Mama csak múzeumnak hív, és egyszer a Palo Alto Junior Museum and Zoo-ban (PAJMZ), amit Mama állatkertnek hív. Mindkét hely roppant izgalmas, bár talán a CDM a jobb, kezdem azzal a beszámolómat is.

Szóval a CDM-ben háromszor is voltam az utóbbi időben, kétszer most ezen a héten. Most első alkalommal a kartondoboz-várost néztük meg, az nagyon tetszett. Volt ott egy csinos kis kartondoboz házikó, abba rögtön beköltöztem. Volt ajtaja, ablaka és bent három ülőke is. A legjobb az ablak melletti ülőke volt. Aztán kicsit bejártam a kartonlabirintust is, meg egy másik házat is kipróbáltam, bár azt meg kellett osztanom egy nagyfiúval és egy nagylánnyal. De kedvesek voltak, nem volt semmi összetűzés.
Utána megint megnéztük a ragasztószalag labirintust, rohangáltam és ugráltam benne  egy kicsit, de nem sokat, picit fáradt voltam.
Azután a tűzoltóautót nétzük meg Mamával. Először meg kellett várnom, amíg egy nagylány befejezi a vezetést, de aztán egy darabig az enyém volt az egész. Később jött két fiú, majd két lány is, de szerencsére mind elfértünk, és a gombokat én nyomogathattam.

Második alkalommal felmentünk az emeletre, és egy mindennel teli szobába mentünk be. A levegőben lógott ott egy hatalmas pillangó és egy szitakötő. Aztán felmentünk lépcsőn, és ott kis üvegkalitkában lovag rohangáltak körbe, mint egy körhintán. Az szép volt, ugyanis világítottak és árnyékokat vetítettek a falra. Aztán a lementünk a másik lépcsőn, és akkor ott volt az a remek sárkány, akit meg lehetett lovagolni. Azután viszont felfedeztem a kis szobát, ahol volt terített asztal, székecskék és még egy baba is kis babaággyal. A szobából kilépve az erdőbe jutottam, ott nőtt néhány mesegomba és egy hatalmas odvas fa. Mamával olvastunk néhány könyvet is ottt. Aztán még megnézegettünk ezt-azt, de végül csak kisétáltunk az autóhoz.

Az állatkert is először úgy nézett ki, mint a múzeum, de minden olyan nagynak tűnt és számomra használhatatlannak. De szerencsére a Mama tudta az utat, és kijutottunk a szabadba, az állatokhoz. Egymástól elkerítve voltak ott nyuszik, kacsák, tengeri csillagok, mosómedvék, patkányok, görények és egy páva is. A kis tó felett, ahol a kacsák laktak, volt egy híd, nekem az volt a kedvencem, többször át is sétáltam rajta. A felnőttek ilyenkor néha nagyon megijednek, hogy önállóan sétálok, és magukhoz hívják a gyerekeiket, mintha fel akarnám dönteni őket. Pedig nem, csak néha még egy kicsit cikk-cakkos a járásom. :)