Monday, January 28, 2013

Változatos volt a múlt hét, de ez lassan indul

Mommal és Papattyal, meg Mamával és Papával mindenféle programokat csináltunk az elmúlt napokban.
Voltunk egyik nap kirakodóvásárokon. Az egyik nagyon jó volt, mert ott sok játék volt, és azokat végignézhettem amíg a többiek kevésbé izgalmas dolgokat nézegettek.
Jártunk boltokban is, többször a Safeway-ben, meg egyszer egy új Trader Joe's-ban. Ezek nem a kedvenc kirándulásaim, de azért nem rosszak ezek sem.
Akartunk menni Gymboree-ba is, de az nem jött össze, mert a Mama autója nem akart elindulni. Délután azért sikerült eljutni egy új parkba. Ott voltak páran a barátaim közül is.
Egyik nap pedig elmentünk egy olyan boltba, ahol semmit nem volt szabad megfogni, csak a Papa vagy a Mama karjából nézelődhettem. Szerencsére nem maradtunk túl sokáig. De aztán délután szerencsére elmentünk a Múzeumba, és ott megfoghattam mindent. :)
Másnap Goodwill-ben jártunk, délután pedig a Zinnia barátnőmhöz mentünk át a Mamával. Otthagytunk nála néhány könyvet meg játékot, és cserébe hoztunk új könyveket és játékokat. Azt hiszem jó cserét csináltunk.
Pénteken (ezt csak Mamától tudom, hogy azt a napot pénteknek hívják) a Palo Alto-i állatkertben jártunk. Hogy az milyen jó volt! Megsimogattam egy kéknyelvű gyíkot és egy kis görényt, láttam sok halat, teknősbékát, kacsákat és libát, meg mosómedvéket. De aztán éjjel nagyon rossz volt - hánytam többször is. :( Másnap már jól voltam, bár az étvágyam még nem volt az igazi.
Papa meg Papaty rengeteget dolgoztak a garázson, építettek remek polcokat az egyik falra és még a tetőre is. Olyan üres lett a garázs, amikor egyszer sikerült kilógnom, alig ismertem meg és nem is mertem elcsavarogni a Papa mellől.
Állítólag ma is itthon leszünk, Mama nincs jól, és a kanapén fekszik egy takaró alatt. Ilyet sem igen láttam még. Remélem nem tart sokáig a dolog, én olyan szívesen csinálnék további programokat.

Friday, January 18, 2013

Mom & Papaty

A ma reggel egész átlagosan kezdődött, azt leszámítva, hogy Mama reggeli után porszívózott egyet. Ilyen ritkán szokott előfordulni, általában a Papáé a porszívó. Az igazi meglepetés viszont alvás után következett. Egyszercsak csöngetnek, és az ajtón bejön Mom és Papaty. Először megijedtem tőlük egy kicsit, de aztán eszembe jutott kik is ők, és mivel Papa és Mama is adott nekik puszit, végül egész biztos voltam benne, hogy velük aztán nyugodtan játszhatok. Papattyal több könyvet is elolvastam, Momtól pedig kaptam csinos babát és nagyon jó kis babakocsit. Aztán előkerült egy nagyon szép rózsaszín hálózsák is - remélem ma este abban alhatok. Uzsonna után elmentünk sétálni az utcában, aztán én egyedül vacsoráztam, pancsiztam és irány az ágyikó. Kíváncsi vagyok, meddig maradnak Mom és Papaty, remélem jó darabig, mert remekül lehet velük játszani.

Saturday, January 12, 2013

Vendégek

Pár napja megjelent nálunk egy csinos néni és egy kedves bácsi. A Mama azt mondja, ők a vendégek. Nem tudom, hogy kerültek ide, egyszercsak ott voltak a vendégszobában és most itt vannak. Mamáék sejthették, hogy jönni fognak, mert két napig mást sem csináltak, csak a vendégszobából pakolták kifele a dolgokat. Jól haladtak, a végén alig maradt valami odabent.

Tegnap elmentünk a vendégekkel reggelizni a Papához és utána be is jártuk egy kicsit a Guglit. Utána Mamával elmentünk az IKEA-ba, ahol egész jót játszottam megint a játékosztályon. Utána még egy ToysRUs és egy Safeway látogatás is következett, a végén már nagyon untam azt a rengeteg bevásárlókocsit, amiben a napomat töltöttem. Ma pedig parkba mentünk velük, de nagyon messzire. Bár a park határozottan szép volt, és Mamáék még fotózgattak is, úgyhogy azt hiszem megérte az autózás.

Friday, January 4, 2013

Micsoda helyeket látogattam mostanában!

Mama remek helyekre vitt el engem mostanában. Voltunk kétszer is a CDM-ben (Childrens Discovery Museum), amit Mama csak múzeumnak hív, és egyszer a Palo Alto Junior Museum and Zoo-ban (PAJMZ), amit Mama állatkertnek hív. Mindkét hely roppant izgalmas, bár talán a CDM a jobb, kezdem azzal a beszámolómat is.

Szóval a CDM-ben háromszor is voltam az utóbbi időben, kétszer most ezen a héten. Most első alkalommal a kartondoboz-várost néztük meg, az nagyon tetszett. Volt ott egy csinos kis kartondoboz házikó, abba rögtön beköltöztem. Volt ajtaja, ablaka és bent három ülőke is. A legjobb az ablak melletti ülőke volt. Aztán kicsit bejártam a kartonlabirintust is, meg egy másik házat is kipróbáltam, bár azt meg kellett osztanom egy nagyfiúval és egy nagylánnyal. De kedvesek voltak, nem volt semmi összetűzés.
Utána megint megnéztük a ragasztószalag labirintust, rohangáltam és ugráltam benne  egy kicsit, de nem sokat, picit fáradt voltam.
Azután a tűzoltóautót nétzük meg Mamával. Először meg kellett várnom, amíg egy nagylány befejezi a vezetést, de aztán egy darabig az enyém volt az egész. Később jött két fiú, majd két lány is, de szerencsére mind elfértünk, és a gombokat én nyomogathattam.

Második alkalommal felmentünk az emeletre, és egy mindennel teli szobába mentünk be. A levegőben lógott ott egy hatalmas pillangó és egy szitakötő. Aztán felmentünk lépcsőn, és ott kis üvegkalitkában lovag rohangáltak körbe, mint egy körhintán. Az szép volt, ugyanis világítottak és árnyékokat vetítettek a falra. Aztán a lementünk a másik lépcsőn, és akkor ott volt az a remek sárkány, akit meg lehetett lovagolni. Azután viszont felfedeztem a kis szobát, ahol volt terített asztal, székecskék és még egy baba is kis babaággyal. A szobából kilépve az erdőbe jutottam, ott nőtt néhány mesegomba és egy hatalmas odvas fa. Mamával olvastunk néhány könyvet is ottt. Aztán még megnézegettünk ezt-azt, de végül csak kisétáltunk az autóhoz.

Az állatkert is először úgy nézett ki, mint a múzeum, de minden olyan nagynak tűnt és számomra használhatatlannak. De szerencsére a Mama tudta az utat, és kijutottunk a szabadba, az állatokhoz. Egymástól elkerítve voltak ott nyuszik, kacsák, tengeri csillagok, mosómedvék, patkányok, görények és egy páva is. A kis tó felett, ahol a kacsák laktak, volt egy híd, nekem az volt a kedvencem, többször át is sétáltam rajta. A felnőttek ilyenkor néha nagyon megijednek, hogy önállóan sétálok, és magukhoz hívják a gyerekeiket, mintha fel akarnám dönteni őket. Pedig nem, csak néha még egy kicsit cikk-cakkos a járásom. :)