Egyébként jó itt a lakásban, főleg a nagy szobámat élvezem. Ott van szinte az összes játékom, az ágyikóm, de a legjobb a nagy üvegajtós szekrény! Sokszor szoktam az előtt táncolni. Főleg pancsi után a kapucnis törölközőmben, mert akkor én vagyok a király-nő. Azonkívül remekül el lehet bújni a szekrényben, ott bent elsétálni a másik végéig és ott kibújni. Jó mulatság nagyon.
Mamát néha megkérdezik, hogy beszélek-e. Persze, hogy beszélek, micsoda kérdés?! De Mama erre a kérdésre olyan aranyosan szokott válaszolni: magyarul beszél és angolul énekel. :) Ez egyébként nagyjából igaz is, bár vannak angol szavaim és magyar dalaim is. A hinta-palinta például nagy kedvencem, már szinte kivülről tudom. De igaz, hogy a Happy Birthday megy a legjobban. Angolul leginkább azt szoktam mondani, hogy "te-tu" (thank you) és "bye-bye".
Néha már mondok többszavas dolgokat is, például: Mama csüccs ide. Mama segit. Szerez joghurt. Ez utóbbit tegnap mondtam, amikor Mama kérdezte, hogy mit csinálok a hűtőszekrényben. Ma reggelire pedig elővettem egy zacskó száraztésztát, de Mama nem volt hajlandó megfőzni. Azt mondta az vacsorára való.
Egyébként megjegyzem, néha nem egyszerű két évesnek lenni. Már sokmindent tudok és értek, de például az érzelmeimmel nem mindig tudok mit kezdeni, és nem mindig egyszerű azokat megfejteni. Remélem idővel az is egyszerűbb lesz, mint a járás/futás, mászás, evés és az összes többi. :)
No comments:
Post a Comment