Bár még nem telt el egy egész hét, már egész sok minden történt, mióta itthon vagyunk megint. Kicsit aggódtam, hogy majd unatkozni fogok, de egyelőre van program bőven. Annak ellenére, hogy a napok korán kezdődnek, mert rendszeresen még sötét van, amikor a kiságyam kidob engem magából. Nem élvezem ezt a jet-lag dolgot.
Tegnap például voltunk San Francisco-ban, találkoztunk a Marie nénivel és a Daryl bácsival. Nagyon aranyosak, még ajándékot is hoztak nekem. Kaptam egy csinos pöttyös kapucnis pulcsit, és egy remek távcsövet, amiben színes képek vannak. Mama valami kimondhatatlan néven szokta illetni, kaleidoszkop, ha jól emlékszem.
Ma pedig a Sue néni jött át játszani velem, amíg a Mama elment vásárolni. Igaz, délelött még együtt vásároltunk, de most délután nem akart magával vinni. Végülis annyira nem bántam, a boltok nem mindig olyan izgalmasak, és Sue néni igencsak igyekszik, hogy engem elszórakoztasson. Nem adom magam mindig könnyen a trükkjeinek, de azért jóban vagyunk. Pláne, mióta a karkötőjét is kölcsön adta, és hordhattam egy rövid ideig.
Az első napokban főleg itthon voltunk, a Papa szegény még beteg is volt egyik nap, és leginkább csak a kanapén vagy az ágyon feküdt és rosszkedvű arcot vágott. Mamával mi aznap sokat sétáltunk és még parkba is mentünk. A játszótéren hintáztam és csúzdáztam is, bár itt csak a Mamával együtt csúszhattam le, mert állítólag gyors és veszélyes lett volna egyedül. Szerintem csak a Mama is szeret néha csúszkálni, és kifogást keresett. Hintázni is szokott velem, ha befér a hintába. :)
No comments:
Post a Comment