Hmmm....Karikában (Mama blogol mert Julcsi már szundít)

Ma este vacsorára májkrémes kenyeret ettünk. Bálint lelkesen kente a májkrémet Julcsi szelet kenyerére, majd megkérdezte: Julcsi, milyen formában kéred a kenyeret? Karikában, csíkban, négyetben? Julcsi gondolkozott, majd azt mondta: Karikában. Akkor Andika elővette a pogácsa szaggatót, és Julcsi megkapta a karikára vágott májas szeleteket. Tetszettek neki nagyon. Persze megkapta hozzá a reszlit is, és azokkal is ügyesen elboldogult.

Mostanában a kicsi lány már nem is olyan kicsi. Mondhatni egész nagy. Magas is, már nem csak a kobakja teteje látszik az ágy mellett amikor reggel jön üdvözölni, hanem a szemembe néz. Meg az esze is nagy és folyton növekszik. Olyan sok minden tud már! Roppant aranyos, általában jókedvű, néha kicsit "kétéves" és hisztizik egy sort, máskor meg épp csak "nemakar'. De ez a dolgok rendje, így fejlődik az ő kis érzelemvilága.

Ma segített nekem ebédet főzni. Sütötökös rizottót készítettem (leginkább azért, mert nem volt itthon semmi, csak rizs, hagyma és egy sütőtök), és Julcsi vágta apróra a tököt. Én meghámoztam, kimagoztam és felcsíkoztam, ő pedig a saját kis vágószerszámával felkockázta nekem. Na jó, nem az összeset, de szép adagot.

Julcsi lelkesen várja a Tesót is. Tudja, hogy ott lakik a pocakomban, néha bekukucskál hozzá a köldökömön keresztül, néha pedig megsimogatja. No persze az igazi teszt az lesz, amikor a Tesó kibújik. :) De az egyrészt még odébb van egy kicsit, másrészt szerintem alapvetően jóban lesznek. Mert én már csak ilyen javíthatatlan optimista vagyok jó tapasztalatokkal.

A Monterey-i kirándulás igazán jól sikerült. Julcsinak tetszett az akvárium a sok hallal, pingvinnel és az egyetlen dinoszaurusszal. Az valójában egy nagy cápa (vagy hasonló) csontváz volt, de Julcsi eddig csak mammut és (a könyvében) dinoszaurusz csontvázat látott, úgyhogy ahhoz ragaszkodott. :) De élvezte a sétákat a kikötőben, a kedvence a hatalmas fagylalt volt egy bolt előtt, de a a sok hajó is tetszett neki. Fókát is sikerült mutatnunk neki - nem volt egyszerű, mert a fókák egész jól beolvadtak a lépcsőkbe amin feküdtek. Majdnem el is felejtettem, találkoztunk egy madaras bácsival is, aki az egyik nagy méretű zöld papagájt odaültette Julcsi karjára. Julcsi roppant élvezte a dolgot, tetszett neki a madár.

Mostanában nagyon szeret habfürdőzni a lányka. Leginkább a sok habot szereti a kádban, és néha nagyon nagyokat eljátszik ott esténként. De szerencsére a kis habbal is jóban van, ha épp nincs időnk nagy fürdésre.