Mama ma az egész napját dobozokkal tölötte. Helyettem. Na jó, én azért gondoskodtam róla, hogy a Mama ne feledkezzen meg rólam teljesen. Egész jól tudok például kifele pakolni a dobozokból, és a megszerzett tárgyakat különböző helyeken elhelyezni. Aztán néha egy kis nyafogás is segít. Vagy ha nagyon kitartóan magyarázom, hogy könyvet szeretnék olvasni a Mamával. Sajnos mindegyik csak ideig-óráig vált be, Mama végül mindig visszatért a dobozokhoz. Sőt, a nap végére odáig fajult a dolog, hogy még az én játékaimat is elraktuk. Abban segítettem én is egy kicsit, mert alapvetően rendes lány vagyok. :) A könyveim még szerencsére egyben vannak, bár állítólag holnap azok is dobozba kerülnek.
Mama azt mondja, hogy amíg én holnap a bölcsiben leszek, addig a Papa és ő egy teherautóval mindent elvisznek a Nikulina házba. Ez érdekesen és furcsán hangzik. Remélem nem felejtenek itt semmi fontosat. Például az ágyamat. Vagy a tükröt a szekrényajtón. Igaz, a Mama arról egyelőre azt állítja, hogy az az apartmanhoz tartozik, és nem lehet levenni. De én ebben nem vagyok teljesen biztos.
Mindenesetre a Nikulina házban kapok új szobát magamnak. A rózsaszínt. Aminek rózsás függönyei vannak. Meg két kis hátsó szobája. És holnaptól ott fogunk a Nikulina házban ebédelni, vacsorázni, játszani, enni és inni. Legalábbis én egyelelőre ezeket soroltam fel. Mama hozzá tette a reggelizést is, majd azt mondta, hogy ott fogunk lakni.
Mama néha leírja egy kis füzetbe, ha valami aranyosat mondok. A mai napi kedvenc:
Mama: Mondjad Julcsi, mit szeretnél?
Julcsi: Felvenni a szökőkutadat.
A szökőkút az az én frizurám amit néha kapok a Mamától. Azt nagyon szeretem, csinos, és még a hajam sem lóg a szemembe, ha azt hordom.
No comments:
Post a Comment